Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor visszavágyik gyermekkorába, mikor felhőtlenül játszhatott, és a mesék segítségével találkozhatott a hétfejű sárkánnyal, az öreg királlyal és annak három tékozló fiával, vagy épp egy bátor ifjúval, aki megküzd minden rosszal és gonosszal, hogy megmentse és elvegye feleségül fiatal, szép kedvesét. Árkosi Árpád is ebbe a mesevilágba vágyódhatott vissza az Énekes madár rendezésekor.
A Gózon Gyula Kamaraszínház színháztermébe lépve már első pillanatban úgy érezhetjük magunkat mintha a Magyar Népmesék egyik meséjét nézhetnénk meg, mivel a függöny falvédőre emlékeztető mintázata, e sorozat főcímére utal. A fehér függönyön a piros tulipánok között egy madár sokat sejtetően azt „dalolja” „…. legyőzi a jó a rosszot, s a tiszta szív a gonoszot, mindig, ezután es ….” utalva ezzel szinte minden mese örök tanulságára. Ebben a „mesében” – ebben a népmesei, magyar Rómeó és Júlia történetben - a tisztaságot és jóságot Gondos Magdó (Tarpai Viktória) és Kömény Móka (Hajdú László) jelenti, a rosszat és gonoszat Gondos Eszter (Nagyváradi Erzsébet) és Regina (Vasvári Emese), Préda Máté (Ivaskovics Viktor) és Bakk Lukács (Kuna Károly) szimbolizálja.
A történet Gondos Magdó és Kömény Móka szerelmének kibontakozásáról, és ennek a szerelemnek a nehézségeiről szól. A nehézség abból a féltékenységből ered, melyet a két nővér és udvarlóik éreznek az ifjú pár iránt. A helyzetből kiindulva ez egy igazán szívfacsaró történet lehetne, de az Árkosi Árpád által rendezett Énekes madár tele van a székely humor furfangjaival, bár ezt néha soknak érezhetjük, főleg az utolsó felvonásban, amikor Móka édesanyjától (Molnár Erika) kérdezi mi is a szerelem ? Ennél a jelentnél a humor elhomályosította az igazán fontos érzelmeket. Molnár Erika Kömény Ignácnéja katonás határozottsággal és humorral beszél a darab legfontosabb témájáról a szerelemről.
Ahhoz, hogy ezek a kis poénok a megfelelő hatást érjék el, könnyednek kellett volna lenniük. A könnyedség és lazaság az első és második felvonásban főként Kuna Károly és Ivaskovics Viktor azon jelenetinél lett volna fontos, amikor egymással és szeretett csípős nyelvű és sokszor undok asszonyaikkal Eszterrel (Nagyváradi Erzsébettel) és Reginával (Vasvári Emesével) civódnak. De ez mindkettőjüknél hiányzott, így a poénok is erőltetetté váltak, s ez döcögőssé, helyenként vontatottá tette az első felvonás első negyed óráját.
A humor egyik forrása lett az előadás közben például a tojás is, amely a darab elejétől kezdve jelen van. A tojás Magdó és Móka tiszta és őszinte szerelmét szimbolizálja, mely szerelem kerek egész és (meg)törhetetlen, a halálon túl is tart.
A történet szempontjából lényeges, hogy a két főhős, Magdó és Móka személyisége mindenki számára szerethető legyen, és folyamatos legyen közöttük az összhang. Tarpai Viktória minden mozdulata természetes, soha nem sok és soha nem is kevés. Ez különösen abban a pillanatban fontos, amikor a bajba jutott Mókát Magdó kimenti a kútból. Ez egyben az előadás legfontosabb pillanata is, itt fordulhat a történet jóra vagy akár rosszra. Magdó összes energiáját és szeretetét felhasználva menti ki kedvesét a kútból. Tarpai Viktória egész testével érzékelteti ezt a fajta energiát. Míg Magdó az erőt, és keménységet sugározza, addig Móka féktelen, kedves, harcias is hogyha kell, még olykor a szerelemben is. Hajdú László eleget is tesz ezeknek a kritériumoknak: elbűvölő és pimasz mosolyával, humorával, szép és ízes beszédével hódítja meg nem csak Magdó, de a nézők szívét is. Az előadás végére eléri azt, hogy az idős nénik pont ilyen unokára vágyjanak, a kislányok és nők pedig ilyen párról álmodozzanak mint Móka.
A történetet a mesélő, azaz a Dobos, - Urmai Gábor alakításában - és az őt segítő gyerekek foglalják keretbe, hogy megismerjük, hogy…. legyőzte a jó rosszot, s a tiszta szív a gonoszt …
Információk: gozon.hu