Minden évben Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a Magyar Költészet Napját. Ilyenkor levesszük szeretett versesköteteinket a polcról, és kedvenc költőinkkel együtt ülünk fel az érzelmi hullámvasútra. De vajon kinek mit jelent a vers? Hogyan érdemes verset olvasni? Miért érdekes külön a vers és a versmondás? Mire való a lírai költészet? Ezekre a kérdésekre együtt kereshetjük a választ a VerShaker csapatával. A Magyar Költészet Napján induló YouToube csatorna ötletgazdájával, művészeti vezetőjével, Zoltán Áronnal a Vígszínház Junior Príma Díjas színészével beszélgettem.
Készítette: Lakatos Péter
- Március 15-én 139 fiatal színész – köztük Te is – szavalta el József Attila A Dunánál című versét. Milyen gondolat indította el ezt a kezdeményezést / ezt a közös munkát?
A Dunánál nem egy tipikus forradalmi vers. De olyan fénybe helyezi március 15-e témakörét, ami itt és most számunkra, fiatal színészek számára fontosabb, mint a megszokott vonal. Úgy gondolom, ez az egész performansz sokkal többé tudott válni, mint egy konvencionális ünnepi versmondás. Az indítógondolatot is bőven túl tudta szárnyalni. Az ország legkülönbözőbb színházainak különböző gondolkodású, vérmérsékletű, lelkialkatú, stb. fiatal színészei összegyűltek, és tudtak valami olyat alkotni együtt, ami újat mutat egy fontos témában. Petőfi A Tisza partján elmélkedett egyedül, aztán eltelt 90 év, és József Attila A Dunánál tette ugyanezt. Mást jelentett ez az elmélkedés 1847-ben, megint mást 1936-ban és a két század szellemi örökségét mi most közösen gondoljuk tovább. A legfőbb tanulság az, hogy meg kell tanulnunk közösen gondolkodni, "rendezni végre közös dolgainkat."
- A videót a VerShaker YouTube csatornán osztottátok meg, melynek a hivatalos premierje 2020. április 11-én, a Magyar Költészet Napján lesz…
A két projektet a költészet témaköre köti össze, semmi más. A VerShaker helyet ad minden olyan kezdeményezésnek, amely a lírai költészetet mint alkalmazott művészetet gondolja újra. Weöres Sándor így ír egyik levelében: "úgy vélem, verseimből az fog valamit érni (...), ami oly használható, mint az ekevas." A költészet egy nyelv, aminek alkotói a költők, beszélni rajta azonban bárki megtanulhat. Ugyanúgy bővíti lehetőségeit, mint bármely másik nyelv elsajátítása, legyen az egy idegen nyelv, mint például az angol, egy számítógépes programnyelv, vagy akár egy művészi formanyelv. A költészet nyelve azért különleges, mert a másik ember lelkét tudjuk rajta megszólítani.
- Kikkel együtt álmodtad meg ezt a projektet?
Ez egy nagyon szép történet. Azon a napon, amikor elhatároztam, hogy elindítom ezt a csatornát, éppen Anna Kareninát játszottunk a Pesti Színházban. Boldogan mentem be, mert felszabadítóan hatott rám az elhatározás, hogy ha törik, ha szakad, ha ingem-gatyám rá is megy, én ezt saját erőmből megcsinálom. Erre megállított egy diáklány a ruhatárban, és elmondta, hogy néhány csoporttársával a Kodolányi János Egyetem TV szakos hallgatóiként szeretnének egy költészetnapi versmondás-sorozatot megosztani a YouTube-on, volna-e kedvem verset mondani nekik. Így hozta össze a sors ezt a két törekvést, ebből született végül a VerShaker első hat interjú-epizódja, melyeket a koronavírus okozta korlátozások kezdetéig még sikeresen rögzítettünk. És közben csatlakoztak hozzánk mások is, úgy mint Lakatos Péter grafikus, akinek a csatorna arculatát köszönhetjük, és Ember Márk színész kollégám, A Dal 2020 című verseny döntőse, aki a videókban hallható zenéket írja. A VeShaker stáb tagjai név szerint Béládi Boglárka, Busa Niki, Doma Szabolcs, Gombás Ádám, Králl Kevin, Kustra Ádám és Tóth Fanni.
- „ A vers olyan, mint egy jóféle koktél. Rázva, nem keverve” olvasható az oldal névjegyében. Mi az üzenete ennek a mottónak?
Az, hogy önmagában a vers nem él. És nem a szerző személyének megismerése által válik élővé, hanem az olvasó teszi azzá, mindig újra és újra, itt és most, amikor a befogadás történik. Hiába tudok mindent egy költőről, még nem garancia, hogy megérint a műve, míg ha a járdán találok egy papírfecnit egy rákörmölt verssel, amiről fogalmam sincs, hogy ki írta, milyen szándékkal, lehet, hogy életre szóló változást okoz bennem. A VerShaker drasztikusan bánik a versekkel, bedarálja, összeturmixolja, összerázza őket az olvasó gondolataival, személyiségével, és végül egy olyan koktél születik, amiben már nem lehet megkülönböztetni az alapanyagokat egymástól, viszont sokkal finomabb és jobban is emészthető.
- A versekkel kapcsolatban „új szín, új illat, új íz és új hatás” érheti azt, aki feliratkozik a VerShaker csatornára. Milyen ez az új szemléletmód, mellyel magát a verset közelebb viszitek a befogadóhoz/olvasóhoz?
Ez ugye az imént említett módon összerázott, összeturmixolt versekre vonatkozik. Négy éve kutatom az előadóművész-központú verselemzés témáját. Sokfelé indultam azóta, de amivel mindig szembe találtam magam, az a téma végtelen személyessége. Itt nemcsak arról van szó, hogy a színész az alakításai során a személyességre törekszik, hanem arról is, hogy az egész művészeti ág egy személyes döntés kérdése, hogy egyáltalán létezik-e. Művészet-e a versmondás? Mi a különbség a színjáték és a versmondás között? Hogyan érdemes verset olvasni? Mire való a lírai költészet? Miért érdekes külön a vers és a versmondás? Ezekre a kérdésekre minden előadó más és más választ ad és úgy érzem, a költészet legmélyebb lényegét fogja meg ez a fajta szubjektivitás. És ahhoz, hogy a saját megoldásunkat megtaláljuk, nagyon sokat segít, ha többféle nézőpontot megismerünk. Ezért láthat majd a közönség ismert színészekkel interjúkat erről a VerShakeren.
Zsigmond Emőke és Zoltán Áron a VerShaker forgatásán
Sok téma lesz, amiket körbejárunk ezekben a videókban. Például a tökéletesség kérdése, ami soha nem volt annyira égető probléma, mint ma. A XXI. századi embert agyonnyomja a sok ál-tökéletes dolog. Szinte már elfelejtjük, hogy valójában semmi sem lehet tökéletes, ami valós. Csak akkor lehet tökéletes valami vagy valaki, ha egy olyan ember szemén keresztül nézzük, aki szerelmes belé, vagy inkább elvakultan rajong érte. Ha valamiről vagy valakiről elhiszed, hogy tökéletes, akkor mindig tedd föl magadnak a kérdést: szerelmes vagyok belé? Ha igen, akkor add át maga a szerelem elvakító és egyben boldogító flow-jának, és legyél te a legboldogabb ember, amíg a lila köd tart! De ha nem vagy szerelmes és mégis tökéletesnek látod, akkor sajnos te is bedőltél az Instagram, a Facebook, az Auto-Tune, Photoshop vagy más tökéletességvarázsló eszközök káprázatának. Én ilyen szempontból szerencsés alkatú vagyok, de el tudom képzelni, hogy valakinek ez problémát jelenthet, mert nem jut túl a tökéletesség álcájának hajkurászásán és elvész a felszíni kavargásban, nem érti, miért nem jut mélyebbre. Régen, amíg lehetett Istenről beszélni anélkül, hogy a többség zavarba jönne, ez nem volt ekkora probléma, mert az emberek tudták, vagy legalábbis sejtették, hogy csak Isten lehet tökéletes. Márpedig Isten nem evilági, nem felfogható, maximum a képzelet terében. Ma viszont ezt már elfelejtettük. Most újra rá kell erre döbbenni.
- Milyen időközönként jelentkeztek majd újabb videóval?
A kijárási korlátozás és a színházak leállása mindent megnehezít. A forgatások helyszínét a Bethlen Téri Színház biztosította, de a 11-én megjelenő duplaepizód egyik videóját már az én konyhámban kellett leforgatni. Azt gondolom, ebben a helyzetben ez akceptálható. Nyilván kérdéses, hogy évek múlva, ha valaki ezeket a videókat visszanézi, mit fog neki jelenteni, hogy a "járvány-helyzetre" hivatkozva mindenféle változó minőségű tartalmak készültek.
Wunderlich József a VerShaker első vendége
De azért igyekszünk a színvonalat tartani, és hetente egy, vagy esetenként akár két résszel is jelentkezni. A duplaepizódok esetében egy vlog-szerű, könnyedebb videóra, és egy versmondással összekötött komolyabb interjúra számíthatnak a nézők. A 11-ei interjúban Wunderlich József lesz a vendégem, akivel Bertolt Brecht verse kapcsán beszélgetünk a szeretetről, megcsalásról, irigységről, közeli hozzátartozó elvesztéséről, és más témákról.
Pifkó Szera
