Hartai Petrát, a Budaörsi Latinovits Színház friss Junior Príma Díjas színészét két próbafolyamat között kérdezhettem a Mohácsi János által (is) írt- és rendezett „Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony” című előadás próbáiról, kikapcsolódásról, színházról és természetesen a díjáról.
Hartai Petra "Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony" című előadásban
Fotó: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház
Említetted, hogy este színházba mész. Mennyire van időd a kollégáid, barátaid előadásait megnézni?
Amikor nincs előadásom, igyekszem odafigyelni arra, hogy a barátaim, kollégáim előadásait meg tudjam nézni. Ennél még többet kellene színházba járnom, csak néha fáradt az ember, vagy mást választ, például egy teraszt, egy pohár bor kíséretében. Én vagyok a szervező általában. Van egy nagyobb társaságunk, ott mindenféle teraszos sütögetős, kirándulós dolgot össze lehet hozni. Persze ez oda-vissza is működik. Általában engem szoktak megkérni, hogy szervezzek már valamit, mert már hiányzunk egymásnak és akkor én megszervezem. Igazából ápolni kell minden kapcsolatot. Vigyázni kell rájuk.
A próbafolyamatos őrületben, mennyire vagy nyitott az ilyen programokra?
Ha főpróbahetem van, akkor azt tiszteletben tartja mindenki. A próbafolyamat alatt pedig természetesen éljük az életet. Persze előfordul olyan is, amikor másoknak van őrült hónapja vagy hete a baráti társaságból. Ez változó. Igazából ez semmi más, csak odafigyelés és elfogadása annak, hogy most egy nehezebb időszak van, de egyszer majd újra találkozunk, és ugyanott folytatjuk, ahol abbahagytuk.
Legutóbb ismét együtt dolgozhattál Mohácsi Jánossal, „Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony” című előadásban…
Nagyon szeretek vele dolgozni. Ezalatt az idő alatt jöttem rá arra, hogy ez a fajta munkamódszer, ahogy ő dolgozik, ez hiányzott nekem. Nagyon jólesett a lelkemnek, ahogy próbáltunk, dolgoztunk a szövegekkel. Egy-egy szó. Ez az a fajta munka, amikor egy klasszikust alapul véve, tulajdonképpen ránk írják a darabot és ezáltal mi is formálhatjuk a karaktereket. Egyúttal ez egy nehéz helyzet, ha nem látod a végét annak, hogy milyen a karaktered igazán. Néha nem könnyű, de engem inspirál.
Hartai Petra "Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony" című előadásban
Fotó: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház
Megtaláltad a próbafolyamat végére a karaktered esszenciáját?
Azt nem tudom, de azt hiszem Irén is vagyok most már. Amikor megtalálsz magadban olyan dolgokat, amiket eddig nem találtál az nagyon izgalmas tud lenni. Vagy fordítva.
Mennyire vagy szövegboncolgató, hogy tanulod a szerepet? Honnan közelíted a figurát?
Azt hiszem, gyorsan megtanulom a szöveget. Ha a példánnyal a kezemben próbálok, olyankor azt érzem, hogy korlátozva vagyok. Általában úgy tanulok, hogy a szavak kezdőbetűjéből alkotok egy szót, ami mondjuk a golf és azt nagyon könnyen megjegyzem. Így nagyon gyorsan megtanulom a szöveget és akkor már bármit kezdhetek vele.
Gondolom így izgalmasabb és játékosabb ez a folyamat számodra…
Nem különösebben szoktam szórakozni közben, természetesen egy idő után nem emlékszem ezekre a szavakra. Teljesen kitörlődnek. Csak a tanuláshoz használom őket. Csodálatos ez a módszer! Mindenki próbálja ki!
Hartai Petra és Spolarics Andrea "Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony" című előadásban
Fotó: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház
Nemrég Junior Príma Díjat kaptál. Téged milyen lelkiállapotban talált meg ez a díj?
Nagyon örültem. Arra koncentrálok, hogy ezzel rengeteg szeretetet kaptam és tényleg majd elrakom hidegebb időkre ezt az érzést. Ezt már nagyon sokszor elmondtam, de tényleg ezt érzem. Meg nyilván megáll egy pillanatra az ember, és azt mondja, most jó.
Miben segített téged ez a „leállás” és gondolkodás?
Próbálok nagyon figyelni magamra és a környezetemre. Lehet nem könnyű most jól lenni. Nyilván ebben közrejátszik a két év pandémiás időszak, a háború kitörése, és számos igazságtalan helyzet. Úgy érzem tudatosan sokkal többet kell tenni most azért, hogy jól legyünk. Ez egy ilyen időszak.