„Ezt nem lehet kikapcsolni, ez egy életforma” véli Elek Norbert zongoraművész, zeneszerző, hangszerelő a zenéről, melyben benne él, nap mint nap. Ha hall egy dallamot, egyből azonosítja, hogy zeneileg mit jelenthet ez számára. Sokat elárul Norbert stílusáról és zenei érzékenységéről az idén februárban négy Oscar - díjat kapott Élősködők című film zenéje is, melyet ő hangszerelhetett.
- Már öt éves korod óta zongorázol. Hol és mikor találkoztál először ezzel a hangszerrel?
A nagyszüleimnek volt egy pianínója, amin már egészen kisgyermek koromban is szerettem nyomkodni a billentyűket. A nagyapám egész jól tud zongorázni (persze hobbi szinten) és nagyon muzikális. Ő volt az, aki megtanított néhány dalt eljátszani és énekelni. Miután nagyon gyorsan megtanultam zongorázni (és ez nagyon tetszett mindenkinek), ezen fellelkesülve kijelentettem, hogy zongoraművész leszek. Ezt anyukám komolyan vette, és elvitt öt évesen zongoraórára a helyi zeneiskolába. Itt az első tanárnő, akit felkerestünk, nem vállalt, mert mondta, hogy szerinte teljesen alkalmatlan a kezem a zongorázásra. Átküldött egy másikhoz, aki mindenkit vállalt, mert mélyen hívő keresztényként küldetésének tekintette a gyerekek tanítását. Nála tanultam meg ezen a hangszeren játszani. Amikor pedig technikailag nehezebb feladatokra is képes voltam, mint ő, ajánlotta, hogy keressek egy férfi tanárt, aki nála technikailag magasabb szinten van, azért hogy tovább tudjak fejlődni. Igazából ő, Rózsa néni, egy olyan anyuka kettő tanártípus volt, aki nagyon sokat nevelt a személyiségemen is a zongoratanítás mellett. Hálás vagyok neki mindenért, amit tett értem.
- A megfelelő zongorás kéz mellett, mitől válik még valaki jó zongoristává?
Úgy gondolom, hogy a jó zongorista kéz és agy mellett az is nagyon fontos, hogy mind a hangszerhez, mind a zenéhez az embernek legyen egyfajta érzéke, érzékenysége. Én is folyamatosan foglalkozom azzal, hogy minél inkább érezzem a zongora hangjainak megszólalása közti különbséget. Ez egy örökké tartó feladat egy zongoraművész számára.
- Mi volt az a pont mikor úgy érzeted, hogy ez lesz a szakmád, a hivatásod, szerelmed? Nem tudom melyik a legmegfelelőbb szó rá, vagy ez így mind együtt?
Ez mind a három együtt, számomra és bármelyik olyan ember számára, aki magát teljes mértékben zenész művésznek tartja. Igazából mindaz, amit mondtál, ez az élete egy zenésznek. Már az iskolában komoly szinten belemerültem a zenetanulásba, már akkor is mindent figyeltem, ami zene. Most is megy a háttérben valami dal, az agyam folyamatosan analizálja, hogy milyen harmóniák és dallamok vannak benne, milyen hangszerek. Ezt nem lehet kikapcsolni, ez egy életforma, hogy az ember benne él a zenében és állandóan dallamok mennek a fejében. Ha hall valamit, egyből azonosítja, hogy zeneileg ez most mit jelent. Ha például leesik két tárgy, akkor a két hangnak a hangközét már analizálja az agyam magától. Igazából minden zene, ami hang.
- Ha filmzenét hangszerelsz, ugyanezt hozod elő, ezekből a benyomásokból dolgozol?
A hangszerelést kettéválasztanám. Egyrészt van egy olyan része, ami kvázi szakmunka, szakmailag professzionális kivitelezése a hangszerelésnek. Megvan, hogy milyen hangszercsoportra kell hangszerelni, és ott a megfelelő technikákat és stílust alkalmazva, a tökéletes kivitelezésre kell törekedni. Szerintem ez az alapja a hangszerelésnek. Ez szakmai tudás és persze megfelelő hozzáállás kérdése. Akinél ez nincs meg, előbb vagy utóbb kifázik a szakmából. A másik része viszont az, amit hozzá tesz a saját világából, stílusából egy hangszerelő. Na, ez jelenti az egyedi részét! Persze, bizonyos esetekben ez a része a hangszerelésnek néha csak egészen minimális, mert van olyan, hogy annyira kötött a forma, a már elkészült zenei anyag, hogy azt csak körülbelül egyféleképpen lehet hangszerelni.
- A négy Oscar - díjat kapott Élősködők című film zenéjének hangszerelésekor mennyire lehettél kreatív?
Az Élősködők című filmnél csak egy zongora alapot kaptunk. A zeneszerző felzongorázta, hogy pontosan mi lesz a zene a film alatt, milyen dallam megy, nagyjából milyen akkordokkal, kísérettel, a többit ránk bízta. Nem mondta meg, hogy mely dallamot, milyen hangszer játssza, vagy hogy a hegedűk hogy kísérjenek, hanem én határoztam meg, hogy abban mit érzek, milyen ritmika lenne az, ami nekem a legtöbbet hozzátesz ahhoz mint hangszerelés. Meglehetősen kreatív, kompozíciós munka volt.
- Mennyire figyeled egy filmnek a zenéjét, amikor megnézel egy - egy alkotást?
Természetesen folyamatosan. Sok zeneszerzőt szeretek, persze főleg azokat, akik nem a ma divattá vált sablonos Hans Zimmer szerű filmzenei stílusban komponálnak. Persze az se rossz, csak számomra már kezd picit érdektelenné, unalmassá válni. Túl populáris lett, és ez által túl sablonos. Egyébként, ha megnézek egy filmet, sokszor előfordul, hogy amikor hallom a zenéjét, úgy érzem: na, ez pont olyan, amilyet szeretek!
- Az Élősködők esetében, hogy zajlott a közös munka?
Ebben az esetben is e-mail- váltásos levelezésben zajlott a kommunikáció. Egyrészt a szó elszáll, az írás marad. Így vissza lehet nézni, hogy mit is kért valaki, hogy is volt az pontosan. Másrészt pedig, amikor ilyen filmzenéken dolgozom, folyamatosan időzóna problémák vannak. Ezért van az, hogy nagyon sokszor reggel fekszem le aludni, mert alkalmazkodnom kell a film készítőinek időzónájához. Mivel a határidők szorosak, a hangszerelői munka pedig sokszor az utolsó pillanatokba derül ki, a kommunikáció nagyon fontos, hogy minél jobban le legyen minden tisztázva, hogy ne fussunk felesleges köröket, hogy nehogy elcsússzon az egész és kifussunk az időből.
- Ilyenkor látsz valamit a filmből, vagy anélkül dolgozol, hogy egy képkockát is láttál volna belőle?
Az tűnne logikusnak egy laikus számára, hogy megnézem a filmet a munkafolyamat előtt. Maga a zeneszerzés az tényleg úgy történik, hogy az ember nézi a képet, amennyire akkor össze van vágva, és ahhoz írja a zenét. A zeneszerző ezt egy timecode-ra csinálja meg, ami annyit jelent, hogy egy, akár változó metronóm megy végig, és ahhoz van hozzáigazítva a zene. Nekem, mint hangszerelőnek ezt küldi el, ezért nem kell látnom a képet, hiszen a timecode miatt biztos együtt leszek a filmkockákkal, a felzongorázott zenéből pedig érzem, hogy valószínű, ő mit akarhatott az adott dallamnál. Ugyanúgy, mint ahogy a stúdióban a film zenéjét feljátszó profi zenész sem látja a képet: bár azt gondolnánk, hogy „de jó lenne, ha nézné közben, hogy sír a színész, mert akkor biztos érzelmesebben hegedülne”- de ez nem ezen múlik, hanem azon, hogy mi van neki odaírva a kottába. A megfelelő zenei jelzéseket lejátszva, amit a hangszerelő leír neki, pontosan úgy fogja játszani, mintha nézné a filmet.
- Akkor ez olyan, mint az éneklésnél…
Igen, pontosan. Te magadban elképzelsz valamit, hogy mire gondolhatott érzelmileg a zeneszerző, miért írta oda, amit odaírt. Nem muszáj, hogy pont ugyanazt képzeld, amire ő gondolt, vagy hogy személyesen elmagyarázza, mit is szeretne. Ez úgy működik, hogy ő pontosan leírja a kottába az elképzeléseit, te megérted azokat a zenei kifejezéseket, és így át tudod adni a közönségnek azokat az érzelmeket, impulzusokat, amiket ő elképzelt.
- A munkafolyamat mely részénél kapcsolódsz be egy film készítésébe?
Egy hangszerelő akkor kapcsolódik be a munkafolyamatba, amikor már nagyrészt rögzítésre került a film. Akkor küldik csak el a zenét a hangszerelőnek, amikor már a végleges vágások megvannak, viszont mivel általában akkor már az utolsó pillanatban vannak, pár nappal a határidők lejárta előtt, ezért általában tegnapra kell a hangszerelés. Általában mindig őrületesen gyorsan kell dolgozni.
- Az Oscar - díjas film zenéjének hangszerelői munkáira mennyi időd volt?
Az Élősködők hangszerelésével nagyjából három napot foglalkoztam, azt viszont nagyon intenzíven. Utána voltak még a felvételek. Gyerekkori barátom, Sapszon Bálint Budapest Scoring nevű cégén keresztül dolgoztam a filmen. Ahogy beérkezett hozzá a felkérés, már körülbelül egy hét múlva minden alá is volt írva és számlázva.
- Hogyan talál rátok egy - egy munka?
Attól függően, hogy a megrendelők mennyire elégedettek, ajánlják másoknak is azokat, akikkel dolgoztak. A Budapest Scoringnak már nagyon sok állandó, távol-keleti megrendelője van. Leginkább koreaiak, kínaiak. Tavaly Bálinttal együtt hangszereltük egy filmnek a zenéjét, amely, ha jól emlékszem a rákövetkező évben a kínai filmstatisztikák alapján a második legnézettebb film volt a kínai mozikban, miközben nálunk nem is volt látható.
- Az Élősködők díjesője miatt most a hangszereléssel kerültél előtérbe, de ezen kívül számtalan más munkád is van…
Nekem szakmailag két énem van, az egyik a nemzetközi hangszerelő: rendszeresen filmzenéket, videójátékzenéket és mindenfélét hangszerelek, az utóbbi időben leginkább a Budapest Scoring-on keresztül. A másik énem a Magyarországon élő zongoraművész és zeneszerző-hangszerelő. Bársony Bálint barátommal évek óta dolgozom együtt, van egy zenekarunk, amivel nagyon sok projektünk van: több színházi darabban is játszunk, vagy ott van például a Hangszersimogató nevű gyermekműsor, amellyel éppen egy 18 állomásos felvidéki turnéra készülünk. Ezek közül Bálinttal a kedvencünk a Magyar Rhapsody Projekt, amelyben 19 – 20. századi magyar klasszikus zenei műveket dolgozunk át, a mi sajátos világzenei, jazzes stílusunkba. Ezzel valószínűleg idén fogjuk csinálni a második nagylemezünket.
Emellett a Recirquel Újcirkusz Társulatnak is dolgozom. Három darabjukban közreműködöm mint zongorista és zenei vezető. A társulatnak a Müpa az anyaszínháza. Általában ott játsszuk az előadásokat, de emellett, mivel nemzetközileg is igen elismertté vált, bejártuk már a fél világot az elmúlt években. A társulat életében nagy esemény volt, hogy a 2017-es évben, amikor Magyarországon volt a FINA Vízes Világbajnokság, akkor Vági Bencét, a Recirquel művészeti vezetőjét kérték fel a záróünnepség műsorának elkészítésére. Ennek az előadásnak a zeneszerzője és hangszerelője voltam. Ez óriási dolog volt, rengeteg országban közvetítették élőben, és úgy érzem, nagyon jól sikerült. Egy monumentális kortárs darabot sikerült összehoznunk nagyon rövid idő alatt.
Hol is folytassam....Sok előadóval dolgozom együtt, mint zongorista, talán a legtöbbet Szulák Andival. Vele két éve készítettünk egy szimfonikus nagylemezt is, amit a BKK-ban mutattunk be, és amit azóta nagyon szeretek.
Popzenét is írok, anno Tóth Verának két lemezt is készítettünk nagybátyámmal Pély Barnával, majd később a Group’n’Swing zenekarnak és Gájer Bálintnak is írtam dalokat.
- Kívánok neked még sok szép zenei munkát, színházban, filmben, és koncertszínpadokon.
Pifkó Szera
