Nyüzsgés, pörgés, színpadról ki, szinkronba be, mindeközben Győr és Budapest között ingázik nagyon ritkán pedig Esztergomba is megfordul, hiszen szülei ott élnek . Vincze Gábor Péterrel beszélgettem…
- A te hangodat nagyon sokan egy, a Disney által készített rajzfilmből ismerik. Mit szinkronizálsz most?
Valóban így van. Az én hangomat nagyon sokan a Disney által készített Oroszlánkirály című rajzfilmből ismerik, amiben a fiatal oroszlán egyik hűséges barátjának, Timonnak kölcsönöztem a hangomat. Timon és Pumba figurái nagyon népszerűek lettek, ezért nem olyan régen készítettek egy sorozatot, melyben ők hívják fel a gyerekek figyelmét arra, milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk a világban. Úgyhogy a nyáron most ezt szinkronizáltam.
- Szerinted nem szomorú az, hogy többen ismernek a szinkronból, mint a színházból?
Nem, mert ez egy teljesen más mezsgyéje a színészetnek. Nem lehet tudni, hogy kinek mi hozza meg az ismertséget és a hírnevet, de igazából ez nem is nagyon számít. Nagyon csodálom azokat a kollégáimat, akik sokfélét csinálnak, egyszerre játszanak, rendeznek, szinkronizálnak, vagy épp műsort vezetnek. Én rájöttem, hogy nem lehet mindent, mert akik mindent akarnak, azok egy idő után túlságosan szétszabdalják magukat és az szerintem a minőség rovására mehet, így nekem maradt a játék és a szinkron.
- Ehhez a pályához szerencse is kell…
Esete válogatja. Major Tamás mondta, hogy ehhez a pályához három dolog kell: alázat, szerencse és tehetség, de ebben a sorrendben. Ez kicsit tényleg így van, mert csak akkor viheti valaki igazán valamire színészként, ha látják rajta az ambíciót, a tehetséget, és ha ehhez még a megfelelő emberekkel is találkozik, akik hozzásegítik ahhoz, hogy tehetségével megörvendeztesse a közönséget.
- Volt már nagyon idegtépő próbafolyamatod?
Minden színész életében akad egy-két idegtépő próbafolyamat, de mindig az a lényeg, hogy minek az érdekében szenveded el az adott rendező önkényét.
- A főiskola után Pécsett játszottál utána a Győri Nemzeti Színházhoz kerültél…
A Pécsi Nemzeti Színház akkori igazgatója, Lengyel György volt az egyik tanárom a főiskolán, ő néhányunkat a diploma megszerzése után leszerződtetett Pécsre. Az ott eltöltött négy év alatt évi öt főszerepet játszhattam, ezek között volt operett, musical, vígjáték és dráma is. Jó időszak volt, de egy idő után azt éreztem, hogy szeretnék valami újat, valami mást, valahol máshol, ezért amikor lehetőségem volt Győrbe szerződtem, ahol azóta is játszom, és sok izgalmas és érdekes feladatot kapok.
- Melyek voltak a legemlékezetesebb szerepeid?
Nekem Győrben hihetetlenül jó dolgom van, jó a közönség , szeretik nagyon a színházat és igazán jó szerepek találnak meg. Hegedűs a háztetőn, Padlás, Chichago, Carmen, Mágnás Miska, Bajazzók, Turandot,…csupa jó darab.
- Nyáron szoktál magadnak pihenő időt hagyni vagy akkor is hajtás van?
Régebben rengeteg nyári előadást vállaltam, legutóbb a Szegedi Szabadtéri Játékokon, de mióta kicsi gyerekeim vannak, azóta a nyarakat igyekszem velük tölteni és feltöltődni a következő évadra. Ilyenkor sokat kirándulunk, jövünk-megyünk szerte az országban és természetesen Esztergomba is többször megyünk, hiszen szüleim ott élnek.
Fotók: Győri Nemzeti Színház