Akár egy filmben is lehetett volna, ahogyan Gáspár Katával egy zajos ámde kellemes őszi estén találkoztunk. A Blaha Lujza téri forgatagban, egy kávézó előtt állva hívtam fel Katát, hogy megtudjam ott van-e már a megbeszélt helyen, mert én nem látom őt. Egy „én már látlak”…